HTML

Conversio in Hungarum

Társasjáték-fordítás, -ferdítés.

Friss topikok

  • Rwind: Ez az Alcazar BigBoss "életmentő" volt..., köszönöm. KB 2 hónapja vadászom legalább 1 angol verzió... (2016.05.20. 07:03) 49. Frissítés
  • Rwind: És nagyon k9öszönöm is a Belfort kieg. fordítását... már csak vhonnan be kéne szereznem -mikor kér... (2014.05.24. 19:21) 40. Frissítés
  • Raud: Szia, Maximálisan egyetértve a Love Letterről írtakkal, annyit korrigálnék a szövegen, hogy a Sze... (2013.10.26. 06:49) 34. Frissítés
  • Orvenyhivo: @zsiba2200: Kész, 30. frissítés. (2013.05.05. 18:02) 2. Frissítés
  • Impisher: aha értem! (2012.12.31. 13:33) AH CotDP - FAQ

2012.09.02. 19:43 Orvenyhivo

5. Frissítés

Martin Wallace egyike a legtermékenyebb tervezőknek, szinte minden évben előáll 2-3 játékkal. Brit tervezőről lévén szó, nem meglepetés, hogy játékai nagyban hajaznak a klasszikus amerikai/angolszász wargame-ekre (a letisztultan egyszerű - vagy kevésbé igényes - dizájnnak persze az is az oka, hogy játékai jelentős részét saját kiadója jelenteti meg), még akkor is, ha nyilvánvalóan hatottak rá a német földről érkező divat hullámai. Konfrontációk, dobókockák, hosszú játékidő, szerencse erős szerepe; ezek gyakori elemei a játékainak. Tehetségét olyan klasszikusok dicsérik, mint az Age of Steam (aminek "könnyített" és szebb változata, a Railroad Tycoon magyarul is megjelent) vagy a Princes of the Renaissance.

Ó, igen, és még valamiről híres Martin: remek játékokat tervez, de hírhedetten pocsékul írja meg a szabályfüzeteit.

A Birodalmak vetélkedése is egyike a klasszikusoknak. A 18. századi Európa nagyhatalmai feszülnek egymásnak, részben az európai csatatereken, de főként túl a tengereken, Afrikában, a két Amerikában, Indiában. Az óhazában besorozzák a félig serdült ifjúságot, hogy azok hosszú hajóút után a Karib-tenger szigetein vagy az afrikai szavannákon nézzenek farkasszemet a többi nagyhatalom expedíciós csapataival. A csaták kockákkal dőlnek el, de különféle fejlesztésekkel a szerencse szerepe ha ki nem is küszöbölhető, de legalább csökkenthető. Ugyanakkor a játék legfontosabb trükkje, hogy minél kevesebbet harcoljunk, erőfölényünkkel elijesszük ellenfelünket, vagy szövetségi rendszerünbe kényszerítsük, hogy ne támadhasson meg minket. Mivel a nagyhatalmak egyike a Habsburg-birodalom, a magyar baka eljuthat Tűzföldtől Alaszkáig, a Kilimandzsárótól a Himalájáig bárhová. (magyar szabály)


A Dohány szintúgy egy igazi Wallace-klasszikus. Nem wargame, legalábbis látszólag nem az: nincs benne harc, nincs benne direkt konfrontáció, sőt még dobókocka sincs. A játék az angol ipari forradalom korában játszódik, méghozzá annak fellegvárában, Lancashire-ben. A játékosok iparbárókként kikötőket és szénbányákat nyitnak, textilgyárakat, hajóépítő műhelyeket, hengermalmokat alapítanak, és ezeket előbb csatornákkal, utóbb pedig sínpályákkal kötik össze. A játék kezdetén minimális tőkével, kölcsönökre fanyalodva ruháznak be az első, még nem túl hatékony gyárakra, hogy a játék végére hatalmas és jövedelmező vállalatbirodalmuk polipként hálózza be egész Közép-Angliát. A játék kártyavezérelt, vagyis az akciókhoz a kézből kártyákat kell kijátszani; ugyanakkor a szerencse szerepe még ehhez képest is igen kevés. (magyar szabály)


A legtöbb wargame vagy ilyen jellegű játék kétszemélyes; ha mégsem, úgy legalább négy- vagy ötszemélyes. Háromszemélyes játékot nagyon nehéz csinálni, mivel valahogy meg kell akadályozni, hogy két játékos összefogva "kivégezze" a harmadikat, mielőtt megvívnának egymással az elsőségért. Erre a játéktervezői kihívásra válaszul jelentette meg Martin az Áradás utánt, ami eleget tesz a feladatnak - a játékmechanizmus kellőképp leszabályozza, hogy a játékosoknak ne tudjanak és ne akarjanak kettő-az-egy-ellen összefogni. Viszont amit megnyert a réven, azt elveszítette a vámon: a játék nem tartozik a legjobbjai közé. Egyébként a játék a sumer városállamok korában játszódik. (magyar szabály)


Szintúgy háromszemélyes játék Az Isten játszótere. A játék a középkori-újkori Lengyelország történetét öleli fel, a Német Lovagrend elleni harcoktól az ország felosztásáig. Itt a játékosok nem egymás ellen harcolnak, hanem vállvetve a legyen földre törő támadók - német lovagok, oroszok és svéd reguláris csapatok, török és tatár portyázók, Habsburg-diplomaták - ellen. Azért persze egy lengyel arisztokrata sem vonható felelősségre, ha a kereszténység védelmezőjének szerepében tetszelegve, de valójában dél-lengyel birtokai védelmében saját magánhadseregével és a királyi csapatokkal Bécs felmentésére lovagol, a svédeknek odadobva riválisai észak-lengyel birtokait. A játék nagyon jól oldja meg a három játék problémáját, viszont túlságosan is hűen követi a történelmi eseményeket - tényleg csak a wargame-ek rajongóinak ajánlható. (magyar szabály)


Nem szokás a legjobb Wallace-játékok közé sorolni, de nekem nagy kedvencem a Büzantion. Ajátékban a Bizánci Birodalmat kell megvédeni a rátörő arab hordáktól, illetve a Próféta tanait kell elvinni a rúmok ("rómaiak") földjére. A játék különlegessége, hogy minden játékos két sereget irányít, egy arabot és egy bizáncit, vagyis egyszerre támadja és védelmezi Bizáncot. Természetesen saját magát senki sem támadhatja, azonban egymás városai szabad prédák. A csaták és ostromok kockadobással dőlnek el, azonban megfelelő túlerő esetén biztosak lehetünk abban, hogy győzni fogunk - a kérdés csak az, hogy mekkora veszteséget szenvedünk közben. A játékban kisebb szerephez jutnak a szasszanidák (az ő városaikat is támadhatjuk), illetve a bolgárok (őket ráuszíthatjuk Konstantinápolyra, hátba támadva így óvatlan ellenfeleinket). (magyar szabály)


A Periklész nevéből kitalálhatóan az ókorban, a peloponnészoszi háború idején játszódik. A játékosok először a görög demokráciá bevett eszközeire (cserépszavazás, megvesztegetés, orgyilkosság) támadszkodva megpróbálják egy-egy hadjáratnyi időre uralmuk alá vonni a főbb hellén városokat - Athént, Spártát, Thébait, Korinthoszt, stb. -, vagy legrosszabb esetben a perzsákat, hogy azután hoplitáikat és trierészeiket bevessék Poteidaiánál, Délionnál, Neupaktosznál, Plataiainál és a peloponnészoszi háború többi csataterén. A játék ingatag szövetségei néha egy hadjáratot se bírnak ki, mert minden város és minden játékos csak a maga hasznát nézi. Az ütközötek végeredményben kockadobásokkal dőlnek el, de kellő túlerő esetén ez inkább csak formalitás. (magyar szabály)


Néhány holdnyi hóborította föld. Voltaire Candide-jában jellemzi így azt a területet, amelyért súlyos háborúkat vív egymással Anglia és Franciaország. A játék kétszemélyes: az egyik játékos az angolokat, a másik a franciákat irányítja, meg persze helyi (telepes és indián) szövetségeseiket, hogy egymás erődjeit, városait elfoglalva kiszorítsák ellenfelüket Amerikában. A játék a ma divatos paklimenedzselős játékmechanikára épül (ilyen például a magyarul is megjelent Dominion): a csapatok (reguláris egységek, milicisták, indiánok), a helyszínek, stb. mind-mind kártyák, így például minél több helyszínt zsúfol egy játékos a paklijába, annál nehezzeb tudja majd felhúzni azt, amelyikre éppen szüksége van. Fontos, hogy sokak szerint a játék "solved", vagyis létezik egy legyőzhetetlen stratégia. (magyar szabály)


Terry Pratchett Korongvilág-regényeinek Magyarországon is kisebb rajongótábora van. Korongvilág mocskos, nyüzsgő és mindenképpen legérdekesebb városába, Ankh-Morporkba visz el Martinnak ez a játéka, ahol a város rengeteg közismert lakójával találkozhatunk, Széltolóval, Karott kapitánnyal, a Láthatatlan Egyetem tanári karával és persze a Könyvtárossal, aki egy ma... ööö... emberszabású! A játékban a város vezetői (mint például a Patríciús, Lord Rhozsda vagy Krizopráz, a troll maffiózó) szerepében próbáljuk meg a többiek orra előtt hatalmunkba keríteni a várost - vagy Vinkó kapitány esetében mindenki mást megakadályozni ebben. Az ugyanis titkos, hogy ki kicsoda, csak a cselekedetekből lehet következtetni. Könnyed játék, kevéssé hajaz a "nagy Wallace-okra", kaotikusságával sokkal inkább Faiduttit idézi. (magyar szabály)


Az Erdei emberek egy könnyed, gyors kis kártyajáték, nem hasonlít a fentebbi komoly játékokhoz. A játékban a borneói erdőirtások miatt veszélybe került orángutánokat kell megmenteni. (magyar szabály)

Szólj hozzá!


Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.