HTML

Conversio in Hungarum

Társasjáték-fordítás, -ferdítés.

Friss topikok

  • Rwind: Ez az Alcazar BigBoss "életmentő" volt..., köszönöm. KB 2 hónapja vadászom legalább 1 angol verzió... (2016.05.20. 07:03) 49. Frissítés
  • Rwind: És nagyon k9öszönöm is a Belfort kieg. fordítását... már csak vhonnan be kéne szereznem -mikor kér... (2014.05.24. 19:21) 40. Frissítés
  • Raud: Szia, Maximálisan egyetértve a Love Letterről írtakkal, annyit korrigálnék a szövegen, hogy a Sze... (2013.10.26. 06:49) 34. Frissítés
  • Orvenyhivo: @zsiba2200: Kész, 30. frissítés. (2013.05.05. 18:02) 2. Frissítés
  • Impisher: aha értem! (2012.12.31. 13:33) AH CotDP - FAQ

2013.10.06. 20:02 Orvenyhivo

34. Frissítés

Pecunia non olet, azaz a pénznek nincs szaga. Állítólag Vespasianus császár mondta ezt, amikor a kongó államkincstár megtöltése céljából adót vetett ki a nyilvános illemhelyekre. Annyi bizonyos, hogy a Római Birodalom megannyi városában nem csupán a fórumok, a fürdők, a vízvezetékek és az oroszlánokkal meg keresztényekkel teli arénák demonstrálták a civilizáltság magas fokát, hanem a nyilvános illemhelyek is. Namármost, a játékosok mindannyian egy-egy ilyen vállalkozást üzemeltetnek, természetesen a minél nagyobb haszon reményében. A jó kuncsaftnak két fő tulajdonsága van: sokat fizet és hamar végez. A játékban mindenféle kuncsaftok (kártyák) sorakoznak az illemhelyek előtt, hogy aztán a megfelelő idő elteltével megkönnyebbülten és könnyebb pénzeszacskóval távozzanak. Persze, vannak, akik garasoskodnak, vannak, akik együltő helyükben ki akarják olvasni a Trimalchio lakomáját, a szenátorok nem hajlandók rabszolgák mellett guggolni, a nők pedig már ekkortájt is együtt jártak a latrinára. Ilyenformán a játékosok akciókártyákkal próbálják meg manipulálni a várakozók sorait, magukhoz csalogatva a legjobb, a konkurenciához űzve a legrosszabb kuncsaftokat. Témájánál fogva vicces játék, és még csak rossznak sem mondanám - de kiemelkedően jónak sem. (magyar szabály)

Fel a kezekkel! Senki se mozdul! Razzia! Ez a játék Reiner Knizia egy korábbi sikerjátékának, a nak az áttervezett, új témába és grafikába csomagolt változata. (Ra-Razzia!, szép.) Míg az eredeti játék egyiptomi környezetben játszódott, az új az amerikai szesztilalom idején - de lássuk be, nem a téma teszi olyan jóvá ezt a játékot. Ez a változat sokkal kompaktabb: a játéktábla csak jelzésértékű, a napkövek helyett kis csekkek vannak, a lapkák helyett pedig kártyák. A játékosok csekkeikkel ékszerekre, autókra és söfőrökre, nehézfiúkra, meg különféle hasznos befektetésekre (kaszinók, lóverseny, stb.) licitálnak mindaddig, amíg túl sok nem lesz a környéken a rendőr, mert ekkor jön a razzia, az értékelés. Bár vannak kisebb különbségek a két változat között, a két játék lényegében ugyanaz és ugyanolyan remek; a Razzia! viszont sokkal kisebb helyen elfér, ami azért nem utolsó szempont. (magyar szabály)

Az európai történelem különös alakja volt II. Frigyes császár - latinul Fridericus -, aki sokkal szívesebben solymászkodott Dél-Itáliában vagy társalgott arab és zsidó tudósokkal Palermóban, semmit a didergett a távoli, hideg német földön. Az egyik általa emelt kastély, Castel del Monte ma is kedvelt turistacélpont; a madarakról és az azokkal folytatott vadászatról szóló írásait történészek, biológusok és solymászok egyárant forgatják. A játék e rendkívül szabályos alaprajzú, nyolctornyú kastélyban játszódik, a játékosok a bástyák tetejéről röptetik el sólymaikat és héjáikat, hogy azok elfogják nekik a Hold alatti szféra legcsodásabb szárnyas lényeit. A játékosok kártyasorokat manipulálnak, hogy kedvező alkalmakat teremtve vadászni küldhessék madaraikat, azaz megszerezhessenek lény- és cél-kártyákat. Persze, valamennyire egymást is akadályozhatják, sapkát borítva egymás madaraira. Érdekes játék, amennyiben egy történelmi személyre, a szenvedélyeire és az egyik kedvenc tartózkodási helyére épül rá, de játékként nem tartozik a legsikerültebbek közé. (magyar szabály)

Nem úgy, mint a Szerelmeslevél! 16 kártyalap és néhány jelző, már ennyi is elég ahhoz, hogy két-négy játékos remekül szórakozzon. A története szerint szerelmesleveleket próbálnak a játékosok eljuttatni a hercegnőhöz - az jár sikerrel, aki a nap végén a hercegnőhöz legközelebb álló személy kezébe adja saját levelét. Minden játékos kezében van egy kártya. Amikor épp rajta van a sor, húz még egyet, majd a két lap egyikét lerakja maga elé, végrehajtva annak képességét: megnézi egy másik játékos lapját, eldobatja azt, megvédi magát, ésatöbbi. A játékból ki lehet esni, így a forduló gyakran úgy ér véget, hogy egy játékos maradt csak játékban - ő a forduló győztese. Máskor legalább ketten vannak még, amikor kifogy a pakli, ilyenkor az nyer, akinek a kezében a legnagyobb lap van. Egy-egy forduló nagyjából öt perc alatt lemegy, és az győz, aki meghatározott számú - három-négy - fordulót megnyer. Mint mondtam, 16 kártyalap az egész játék, és az is csak nyolcféle; mégis, ügyes és remek játék, ahol nem árt némi dedukció, de még inkább sok szerencse. Az egyik legjobb filler, amivel találkoztam. (magyar szabály)

2013-ban az a furcsaság esett meg, hogy a nagynevű német játékdíjat (SdJ) egy kisdobozos kártyajáték nyerte meg - ráadásul kooperatív kártyajáték: a Hanabi. A japán szó tűzijátékot jelent, így nem csoda, hogy a játékosok együtt azon ügyködnek, hogy a lehető legszebb tűzvirágokat röptessék az égre (és hogy ne robbanjon az egész az arcukba még a raktárban). Ugyanis korábban mindent sikerült összekutyulniuk, így az utolsó pillanatokban, rohamtempóban kell bűvészkedniük a robbanásveszélyes petárdákkal. A játékban öt szín van, fehér, sárga, kék, zöld és piros, és minden színben 1-től 5-ig számozott kártyák; egyes értékekből csak egy lap van, másokból kettő vagy több. A játékosok feladata az, hogy az asztalra kirakjanak öt kártyasort, minden színből egyet, mindegyik sorban 1-től 5-ig a lapokkal. A probléma az, hogy senki se látja a saját lapjait, mert mindenki úgy tartja azokat, hogy a hátlapjuk legyen felé - ebből következik, hogy a többiekét viszont jól látja. Ennélfogva tanácsokkal kell ellátniuk egymást, mivel rábökhetnek egymás lapjaira ("ez és ez sárga", "ez itt meg ezek itt egyesek"). Azonban csak néhány "ingyen" tanácsra van lehetőség, utána lapok eldobásával lehet tanácsadási lehetőséget szerezni - azt kockáztatva, hogy olyan kártyákat dobnak el, amelyek nélkülözhetetlenek a tökéletes tűzijátékhoz. Aki sem tanácsot nem ad, sem lapot nem dob, az lerakja a tűzijátékba egy kártyáját: ha pont megfelelőt rak le (például piros egyes és kettes van lent, és lerakja a hármast), minden rendben, több pontjuk lesz a játék végén; ha viszont rosszat rak le (a fenti példánál maradva például piros kettest vagy négyest), súlyos hibát követ el, márpedig néhány hiba után az előkészítés során felrobban a tűzijáték, és az összes játékos veszít. Ha kifogy a pakli, a tűzijáték legalább időben indul be, és minél közelebb van a tökéletességhez, annál több pontot kapnak a játékosok. Persze, elméletben arra is van lehetőség, hogy sikerül összerakni a tökéletes tűzijátékot... (magyar szabály)

1 komment

Címkék: játékszabály Pecunia non olet Fridericus Hanabi Szerelmeslevél Razzia!


Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Raud 2013.10.26. 06:49:38

Szia,

Maximálisan egyetértve a Love Letterről írtakkal, annyit korrigálnék a szövegen, hogy a Szerelmeslevél 16 lapból áll, nem 12-ből.
(Miután javítottad, ez a komment törölhető is.)