Az AMIGO fő társasjátékos-profilját a kis kártyajátékok jelentik, de azért akadnak nagyobb dobozos, táblás játékaik is. Ezek klasszikus családi eurók, annak is a könnyedebb végletéről.
A Marhatánc a Vigyáz(z)6! táblás változata. A két játéknak nem csak a kinézete hasonló, alapszisztémájuk is megegyezik; azonban a táblás játékban ez mindenfélével meg lett bolondítva. Bizonyos esetekben több (büntető)pontot lehet szerezni, máskor viszont hirtelen megéri elvinni a sorokat, mert mínuszpontok járnak értük, vagyis csökkenthető a pontszám. Büntetőpontokért további lapkákat is lehetséges vásárolni - mintha az alapjátékban plusz kártyákat vehetne valaki, ha úgy érzi, csak rettenetesen rossz lehetőségei vannak. Az alapjáték elegánciája (haha!) egy kissé elvész, a humokfaktora továbbra is ugyanaz. (magyar szabály)
A Pompeji pusztulása az egyik leghírhedtebb vulkánkitörést dolgozza fel. Időszámításunk után 79-ben a Vezúv kitörése láva- és hamutakarót borított egy római városra, Pompejire. Ami a ma régészeinek és klasszika-filológusainak csodálatos szerencse, az az akkori lakóknak rettenetes tragédia volt - az égből záporozó láva és hamu, a mérgező gázok rengeteg menekülővel végeztek, teljesen elpusztítva a virágzó kereskedővárost. A játék maga két részből áll: először az első, 63-as rengés után újra kell népesíteni a várost a játékosoknak, utána pedig, a Vezúv kitörését követően, a lehető legtöbb saját polgárukat kell megmenteniük - és közben persze a lávafolyamokkal elvágniuk a többiek menekülési lehetőségeit. A belvárosból mentsük a polgárokat, akik talán sosem érnek el a kapukig, vagy őket sorsukra hagyva a külvárosok népét, de akkor szinte bizonyosan nem mentünk meg elég embert? A játék, különösen a második fele, a lehetőségek priorizálásáról szól. (magyar szabály)
Velence térképe, a szigetek és csatornák miatt, remek tábláslásjáték-alapanyag (és akkor nem is szóltunk a városhoz tapadó hangulatról). Ez a játék a város felépítéséről szól: a játékosok templomokkal, hidakkal, palotákkal és lakóházakkal szórják teli a szigeteket - de csak a mocsarak lecsapolása, feltöltése után. A játékban számos ravasz mechanizmus található, így a rövid kooperációkra késztető építkezési szabályok vagy a pontszámlásás módja, a szigetek között egymást előző gondolákkal; mindazonáltal ez csak egy tizenkettő-egytucat játék, nem egy Carcassonne... (magyar szabály)
Miként a fenti játékot, úgy az Albiont is Klaus-Jürgen Wrede tervezte. A játékban egymással vetélkedő római hadvezérek hódítják meg a kelták szigetét, Britanniát, másik nevén Albiont. A nagy klasszikus Britanniával ellentétben ez a legkevésbé sem egy war game, a piktekkel vívott csatákra csak igen szőrmentén kerül sor, a játék alapvetően erőforrások gyűjtéséről és építkezésről szól. Ez is teljesen korrekt játék, ami persze a finom megfogalmazása annak, hogy inkább egy másik dobozt vegyünk le kedvenc társasjátékosboltunk polcáról. (magyar szabály)
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.