Conversio in Hungarum

1983-ban jelent meg Atarira a M.U.L.E,: ebben a kereskedelmileg nem túl sikeres, de annál innovatívabb és inspirálóbb stratégiai játékban az Irata bolygón próbál túlélni egy kolónia, ahol a telepesek - azaz a játékosok - vagyont próbálnak felhalmozni a természeti erőforrások begyűjtésével és kereskedelmével. Harminc év telt el, és most már társasjátékként is létezik a M.U.L.E., ami témájában és részben mechanizmusaiban az eredeti számítógépes játékot követi. A játékosok lassan birtokba veszik az Iratán kimért parcellákat, kiküldik oda M.U.L.E.-jaikat (azaz önműködő begyűjtő gépezeteiket), és a kereslet-kínálat törvényeire ügyelve próbálnak olcsón venni és drágán eladni, miközben az árak hullámvasutaznak körülöttük. Társasjátékok inspirálta számítógépes játék inspirálta társasjáték - a kígyó a farkába harap. (magyar szabály)

Skye Skóciához tartozó sziget, a Belső-Hebridák legnagyobbika. Itt játszódik a Skye szigete, ez a Carcassonne-ra emlékeztető játék. A játéktér - a sziget - lapkákból épül fel a játék folyamán, a lapkákon legelőkkel, hegyekkel, vizekkel, utakkal, birkákkal, tornyokkal és whiskylerakatokkal. A Carcassonne egyszerű lapkahúzásos mechanizmusa itt aukcióval lett megbolondítva: a játékosok felhúzott lapkáikhoz valamennyi pénzt rendelnek, és a többiek megvehetik ezeket a lapkákat. Aki túl keveset kér egy lapkáért, attól megveszik a többiek; aki túl sokat, az kénytelen saját maga megvásárolni a lapkát, befizetve annak árát a bankba. Az, hogy pontosan miért jár győzelmi pont, részben játékról játékra változik, az előkészületek során felcsapott értékelőlapkák függvényében: a birkákért, a befejezett területekért, a legtöbb pénzért, és így tovább. Semmi különösebben új, de ismerős játékmechanikák (Carcassonne, Kay Harvest, Kingdom Builder) jól összerakott elegye. (magyar szabály)

A Szép Izolda családi játék, nagyobbacska gyermekek (és szüleik) számára, amit már a vidám, képregényszerű illusztrációk is sugallnak. A játékosok apródok, akik lovagi címről és Szép Izolda kezéről álmodják álmaik. Ehhez gyakorolniuk kell magukat kardvívásban és kopjatörésben, meg kell tanulniuk az udvarias viselkedés csínját-bínját, és a legendás Grált is megkísérelhetik felkutatni. A fő mechanika a draftolás: mindenki minden fordulóban kap öt kártyát, amiből egyet megtart, négyet továbbad, majd a neki adott négyből egyet megtart, hármat továbbad, és így tovább... végül pedig a begyűjtött öt lapjából négyet kijátszik. Minden kijátszott kártya előrehaladást jelent az adott lovagi diszciplínában. Időről időre ki kell értékelni a diszciplínákat, és a legelsők különféle jutalmakban (vagy a leghátul lévők büntetésekben) részesülnek. (magyar szabály)

Észt tervező játéka a Lembitu, amely az észt történelemből merítő kooperatív játék. Az 1208-1227-es livóniai keresztes hadjárat (ez ellen védekezett a történelmi Lembitu), illetve a az 1343-1345-ös felkelés történéseit élhetik újra a játékosok. Az észteket nyugatról, a tenger felől Nagy Valdemár dánjai támadják, délről a német lovagrendek terjesztik tűzzel és vassal Isten igéit, keletről pedig a novgorodi fejedelmi druzsina tör az észt földre. A három ellenséges sereg mind az Észtország közepén álló Weissenstein vára felé robog, a játékosoknak kell őket feltartóztatniuk. Először mindig a játékosok hajtják végig akcióikat - mozognak, csatáznak, felkeléseket robbantanak ki -, utána pedig az ellenséges seregek mozognak meghatározott szabályok szerint. A játékosok akkor veszítenek, ha elesik Weissenstein vára; ellenben ők győznek, ha megadott számú fordulón át ezt sikerül elkerülniük. Tematikájában wargame, de mechanikájában inkább euróra hajaz. (magyar szabály)

Ellenben az Újjászülető Föld igazi, bővérű ameritrash. Ebben az alternatív világban a hidegháború nem leszereléssel, hanem nukleáris apokalipszissel ért véget, amit csak a mélyen a földbe vájt óvóhelyekre húzódott kevesek éltek túl. Most, nagyjából ötszáz év elteltével a sugárzás sokhelyütt lecsökkent annyira, hogy a túlélők leszármazottai kimerészkedhetnek a felszínre - hogy persze nyomban harcba szálljanak a többi túlélővel. Alapvetően kétszemélyes játék (bár egy-egy oldalt ketten is irányíthatnak), ahol a "jófiúk", az amerikai hadsereg hagyományainak őrzői, azaz a N.O.R.A.D. harcosai csapnak össze a massachusettsi Salem (a hírhedt boszorkányperek helyszíne) egykori lakóival, az erősen B-filmes zombi-náci beütésű salemitákkal. Bábuk, moduláris játéktáblák (szobák, folyosók, kertek, stb.), karakter-, felszerelés- és missziókártyák, dobókockák, jelzők tömkelege. A játékosok mindig egy forgatókönyvet játszanak le, meghatározott célokkal (pl. az első küldetés során a N.O.R.A.D.-osoknak egy elfogott társukat kell kiszabadítaniuk a salemiták markából); a forgatókönyvek egymásra épülnek, mind történetben, mind pedig abban, hogy folyamatosan újabb és újabb szabályokkal ismertetitek meg a játékosokat - az utolsó, 9. forgatókönyv igényli csak az összes (több, mint negyven oldalnyi) szabályt. (magyar szabály, háttér- és forgatókönyvfüzet)